A 7248 km2 kiterjedésű, az ország területének 7,8-át kitevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország második legnagyobb megyéje. Lakosságának lélekszáma 2003. év végén 738.143 fő volt. E közigazgatási egység újabbkori képződmény. Az 1950-ben végrehajtott területi-közigazgatási reform által létrehozott mesterséges alakulat eltérő történelmi múltú és gazdasági-társadalmi fejlődésében erőteljesen különböző tájakat integrál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevében a királyi Magyarország 3 egykori vármegyéjének (Borsod, Abaúj, Zemplén) emlékét őrzi. Valójában a mai megye ennél több, hiszen az egykori Gömör, Torna és Kishont vármegyékből is alakultak ki részegységei. A legnagyobb területeit kitevő Borsod, Gömör, Abaúj és Zemplén az államalapítást követő századokban határvármegyék voltak, a Lengyel- és Oroszország felőli betörések elleni védelmi célból szervezték őket. Zemplén, Borsod és Gömör területei a XIX. század utolsó harmadáig változatlanok voltak. Borsod és Gömör valószínűleg első ispánjáról kapta a nevét. Árpád-kori központjaik Borsod és Gömör (Sajógömör) várában voltak. Zemplén szláv nyelvből származtatható nevének jelentése: földből való vár , amely a szlovákiai Zemplén településen állott.